Miért hordozzunk?

Hordozni jó! Nem csak a léleknek, de a testnek is. Nem csak a babának, de az őt hordozó személynek is. A következőkben megpróbálom összefoglalni, hogy miért?

Amikor a baba megszületik, egy számára szinte teljesen ismeretlen világba csöppen. Persze vannak ismerős zajok, hangok, de ezek sokkal hangosabbak, élesebbek, az őt érő ingerek sokkal erősebbek. Az alkalmazkodási sokk azonban enyhébb, a baba testközelben van, mert az újszülött az összes érzékelő szervét használva érzékeli az őt hordozó személyt (bőrkontaktussal, szaglással (csecsemő már néhány nappal a születése után meg tudja különböztetni az anya illatát mások illatától, így az édesanyja testközele egyetlen hely, amit biztosan felismer), látással (a babák újszülött korukban kb. 20 cm-re látnak élesen, így csak akkor tudják megfelelően érzékelni az őket gondozók arcát, ha azok kézben tartják őket), hallással).

Hordozáskor hasonló pózt vehetnek fel a babák, mint az anyaméhben, így egy  folyamatos átmenetet biztosíthatunk gyermekünknek a születése előtti és születése utáni állapotok között.

A hordozás azonban nem csak a lélekre van jó hatással. Tekintsük át pontonként egyéb pozitív hatásait:

  • A terpeszbe húzott, térdben hajlított lábtartás miatt optimálisan fejlődnek a csípői. (erről bővebben a Hordozásra teremtve menüpont alatt)
  • A hordozás a teljes mozgásszervrendszerre jótékony hatású: mozgásra ösztökéli a babát, akinek az izomzata, mozgásszervrendszere a hordozás során az anyukával együtt „dolgozik”, még alvás közben is. Így javul a vérellátás, ami segíti a csontok, az izmok és az ízületek fejlődését.
  • A hordozás stimulálja a létfenntartó funkciókat (légzés, emésztés, vérkeringés), a szülő „ritmusforrásként” szolgál.
  • A szülő segíti a hőszabályozást, hőségben vagy láz esetén a hordozó személy teste hűtheti, hidegben pedig melegítheti a gyermeket.
  • Az előző két pontból következően az immunrendszer jobban fejlődik, és a teljes anyagcsere élénkül: a hordozóban való folytonos mozgás ugyanis nemcsak a teljes mozgásszervrendszer fejlődését, hanem az egész anyagcserét segíti. A sokat hordozott gyermekek ritkábban betegek, és a nagyon ritka köztük a hirtelen bölcsőhalál (SIDS).
  • Az agyi összeköttetések optimálisan alakulnak: a hordozott gyermek olyan vizuális, tapintási, kinetikus és vesztibuláris (halló- és egyensúlyérző) ingereket kap, amik babakocsiban fekve nem jutnak el hozzá. Ez segíti a szinapszisok kiépülését, több és más idegi kapcsolódás alakul ki. Ezért a hordozott gyermekek egyensúlyérzéke és motorikus készségei általában jobbak, mint a kizárólag fektetett gyerekeké. Mivel agyuk már korán a legkülönfélébb ingerekkel találkozik, és benne így több idegi kapcsolódás épülhet ki.
  • A kisagy felelős a mozgások kivitelezéséért, az idegek, az egyensúlyérző szerv és a nagyagy pedig az érzetek kialakításáért. A kettő együttműködik, és így a hordozás gazdag kapcsolatrendszert alakít ki.
  • Mivel a hordozás kielégíti a testkontaktus iránti igényt, a bizalom erősödik, ami szükséges az emberekkel és a (szorongáskeltő) helyzetekben való magabiztosabb boldoguláshoz. A hordozás megteremtheti az egészséges személyiségfejlődés alapjait!
  • Mivel a közelség és a védettség iránti ősi szükségletek kielégülnek, a kisbaba összességében elégedettebb és kevesebbet sír. Mivel az embergyerek alapvetően hordozott utód, a fektetés a kisbaba természetével ellentétes, és sírást vált ki, mivel a babában félelmet kelt. Ha egyedül hagytak egy hordozott ivadékot, az számára eredetileg a biztos halált jelentette.
  • Mivel a gyermek a világot egy biztos kiindulópontról ismeri meg, korábban lehet magabiztos és önálló. Beilleszkedik a mindennapokba – mindig biztonságban, védetten, tudatában van annak, hogy nem hagyják el.

Nem érez semmilyen elhagyatottság-félelmet, ami meggátolná abban, hogy anyjától eltávolodjon: a kezdetektől fogva ismer egy erős kiindulópontot, és meri elhagyni a biztonságos kikötőt. (Néhány gyermek, akinek a közelség iránti igénye nem kellően elégült ki, „elnémul” – későbbi életében agresszív viselkedésformák és függőségek kialakulása lehet a következmény.)

  • Ebben az összefüggésben meg kell említeni a jobb szocializációt is. A hordozott gyermek környezetét és embertársait, mint már említettük, egy biztos alapról kiindulva észleli. Az embertársak és a mindennapi élethelyzetek kezelésében közvetlenül részt vesz, érzi, hogyan viszonyul a hordozó személy pl. a hangos zajhoz vagy más emberekhez. És mindezt ráadásul a többi ember szemmagasságában! Ez sokkal egyenrangúbb élethelyzet, mint egy babakocsiban levő gyermeknél.
  • Magabiztosság a kezdetektől: a gyermek kinyilváníthatja igényeit és érzéseit, amiket sírás nélkül is azonnal megértenek.
  • A szülők többet beszélnek a gyermekhez és gyakrabban simogatják meg – ami további előnyöket jelent a beszédfejlődés szempontjából.

És végül íme egy szemléletes videó, hogy praktikussági szempontból is jó hordozni:

Források:
http://www.vegaya.ch/wp-content/uplo…mich-kopie.pdf
http://batyuklan.blogspot.com/2011/01/miert-hordozzunk.html

 

Hordozási tanácsadó:
Mátyus Évi