Galla-Korodiny Vanda

Galla-Korodiny Vanda vagyok, az Indulamandula közössége az én álmom megvalósulása.

2002-ben végeztem a Mantra Alternatív Természettudományi Szabadegyetemen.
r végül gyógyítással nem foglalkoztam, a választott szakmáim irányába mindig a segítő szándék vezérelt.

2016-ban született meg a kisfiam, és a születésének körülményei, az átélt élmények vezettek el oda, hogy visszatérjek az eredeti kerékvágásba és dúlaként hasznosítsam segítő energiáimat.

Szomorúan tapasztaltam, hogy bár úgy éreztem, hogy felkészülten érkezem a szülőszobára – eljártam felkészítőkre, elolvastam egy csomó szakirodalmat, volt fogadott orvosom, szülésznőm -, mennyire kiszolgáltatott vagyok a rendszernek.

Nem csak én, hanem a férjem is. Hisz hiába volt velem a szülőszobán, neki sem volt meg az a fajta tudása, ami számunkra “könnyebbé” tehette volna a vajúdást, a születés csodáját. Megtapasztalhattuk, hogy egy-egy jól elhelyezett ijesztő mondat mennyire befolyásolhatóvá tett minket, és megkönnyítette az orvos helyzetét, hogy ne tartsunk ki az eredeti elképzeléseink mellett.
A mostani fejemmel már tudom, hogy egy dúla szelíd jelenléte, támogatása mekkora segítséget jelentett volna.

Sokáig nem foglalkoztam a szülés körülményeivel, hisz született egy egészséges, csodálatos kisfiam, minden időmet kitöltötte a vele való foglalkozás, a család kiteljesedése.
Egy idő után viszont azt éreztem, hogy valami nem kerek. Egyre több szüléstörténetet olvastam, csoportokhoz csatlakoztam, ahol a természetes, háborítatlan szülés volt a meghatározó téma és rá kellett jöjjek, hogy mi ugyanúgy szülészeti erőszak áldozatai voltunk, mint az országban nagyon sokan mások. Valódi segítséget nem igazán kaptunk, aztán ahogy teltek-múltak az órák, szépen bedarált minket is a kórházi protokoll*.

Ekkor jöttem rá, hogy az én utam erre vezet. Ez egy olyan ÜGY, amibe bele kell állni, aktívan részt kell benne venni, mert a születés minősége nagyban meghatározza a társadalom minőségét is. Generációkon átívelő traumás szülések sorozata egy lelkileg kiegyensúlyozatlan társadalmat hozott létre, amiben súlyos kötődési problémákkal küzdünk szinte mindannyian.

Sajnos már az alapvető koncepcióval baj van, miszerint a szülő nőre, mint betegre tekintenek, akinek ágyban kell feküdnie és szót kell fogadnia.
Ezzel szemben a szülő nő nem beteg.
A vajúdás, a szülés egy élettani folyamat. Az esetek túlnyomó többségében egy egészséges anya életet ad egy egészséges gyermeknek.
Ha ezt a folyamatot nem vezetni akarjuk, hanem csak kísérni, ha meghagyjuk az édesanyának a lehetőséget, hogy a saját tempójában tegye meg az utat, akkor minimális annak az esélye, hogy a szülés közben komplikáció lép fel.
Sokkal szerencsésebbek azok a kórházi modellek, ahol a szülő nőkkel csak szülésznők, dúlák foglalkoznak a vajúdás óráiban és az orvost csak akkor hívják, amikor valóban szükség van rá. Hisz az orvos gyógyít. Ellenben egy természetes folyamat esetében nincs szükség beavatkozásra, gyógyításra.

A célom az, hogy egy olyan támogató közösséget hozzak létre a társaimmal, ahová a kismamák, párok bizalommal fordulhatnak, ahol minden kérdésükre őszinte, korrekt és legfőképp objektív választ kapnak és nem utolsó sorban szakértői segítséget.
Szeretném, ha mindenki tisztában lenne a jogaival, hogy mire kötelezhetik a várandósság során és mire a kórházban. Azzal, hogy milyen jogok illetik meg a szülőszobán és a gyerekágyas időszakban egyaránt, vagy akár a csecsemős nővérek szabályaival szemben.

Hiszem, hogy ha a nők helyzetét a szülőszobán jobbá tesszük, illetve megadjuk nekik azt az alanyi jogot, hogy eldönthessék, hogy hol és milyen módon szeretnék világra hozni a gyermeküket, akkor azzal az egész világot tesszük egy sokkal jobb, boldogabb, kiegyensúlyozottabb hellyé.

*Ma Magyarországon nincs egységesen elfogadott szülészeti protokoll. Kórházanként más és más “szokások” vannak, amik a legtöbb esetben már régen elavultak, bebizonyosodott róluk, hogy nem segítik, sőt, gyakran hátráltatják a szülés menetét.
Arról szinte sehol nem tájékoztatják a kismamákat, hogy ezek a szokásjogok kizárólag a személyzetre vonatkoznak. Azaz bármire nemet lehet mondani, még arra is, amibe korábban írásban beleegyeztünk.